Ez az a kép, amit gyakorlatilag a Fák, ég, víz, ősz cíművel teljesen azonos festékekkel festettem. Na jó, meg egy kis zölddel, ami miatt van is némi lelkiismeret-furdalásom.
Mert... you see, azt találtam ki magamnak, hogy a képeket három színnel fogom megfesteni. Ez nem véresen komoly szabály nyilván, de segít abban, hogy ha már reménytelenül amatőr vagyok, legalább a képek ne ragyogjanak hetvennégy ripacs árnyalatban. Legfeljebb háromban. A kép harmonikus, egységes marad, ha a technika még nem kiforrott is, legalább nem esik szét a túl-sok-akarástól a végeredmény. Így képenként általában három színt, plusz azok sötétebb-világosabb árnyalatait - ebből adódóan feketét és fehéret - használok.
Itt a rózsaszín-barna-sárga mellé még a zöld beóvakodott. Szerintem nem zavaró, ennyi ellenpont kellett, de lehetnek persze eltérő vélemények.
Egyelőre egyébként élvezem, hogy ezek a színek egész jól használhatóak együtt. A feketével pokolian kell vigyázni, minden vele kevert színt beszürkít, hideggé és koszossá tesz, ezért inkább töményen használom. Egyedül a barnával működik jól. A barnát viszont a sárgával nem érdemes keverni (számomra meglepő módon), mert hideg, zöldes, kellemetlen színű az eredmény. Azt hittem, kapok egy kellemes, meleg, világosabb barnát, de nem - szóval óvatosan. Lehet, hogy másik sárgával próbálkozom majd még. Az egymásra festés viszont bevált - ha világosabb, sárgásabb tónusú barnát szeretnék. Így kevésbé torzultak az árnyalatok.
